A Kosztolányi Dezső Céltársulás Tudomány és Ismeretterjesztés Munkacsoportja szervezésében 2016. november 16-án került sor a Deák Leó Emlékkonferenciára a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészkarán.

A Konferencia célja a címadó politikus életének és korának bemutatása volt, az első szekciót követően pedig fiatal kutatók mutatkoztak be szemelvényekkel a korszak dél-magyarországi társadalom-, gazdaság-, művelődés- és hadtörténetéből.

Haramza Márk, a Kosztolányi Dezső Céltársulás Tudományos- és Ismeretterjesztő Munkacsoportjának elnöke és Tóth Martin Dávid, a Céltársulás alelnöke nyitották meg.

01-bottlik-jozsef-delvidek-haramza-mark-deak-leo-emlekkonferencia

Dr. Botlik József PhD történész, ny. egyetemi docens (PPKE-BTK): A Magyar Országgyűlés délvidéki felsőházi tagjai és képviselői (1942–1944)

A délvidék nagymérvű etnikai átredeződésével bevezetve a témát, az Előadó a Délszláv Királyság kisebbségpolitikáját elemezte, kitérve horvátország betagozódásának körülményeire. A hovátok számára ez 1918-ban a győztes olalra kerülés reményével kecsegtetett, de ehhez képest a Magyar Királyság égisze alatt bevett horvát önkormányzatisághoz képest komoly sérelmek érték őket. Olyan politikai közegben kellett érvényesülniük, amelyben a vitás kérdéseket gyakran erőszakkal döntötték el.

Historiográfiai kitérőjében az előadó több történészgeneráció összehasonlításával világított rá, hogy a politikai rendszerváltáshoz képest a kulturális rendszerváltás lényegesen tovább tart Magyarországon. 

Szorosan vett témája kapcsán kiemelte, a délvidéki magyarságnak volt parlamenti képviselete a Horthy-korszakban mind a képviselőházban, mind a felsőházban. 1939-ben, amikor feláll a parlament már 26 délvidéki képviselőt hívnak az országgyűlésbe. 1943-ban a felsőházat is kiegészítik a visszatért területekről. A továbbiakban egyes életrajzi metszetekben világította meg a délvidéki képviselők további sorsát.

02-matuska-marton-ujsagiro-deak-leo-elete

Matuska Márton újságíró: Deák Leó élete

A Deák Leóról a forrásaink többsége a peranyagából származik, ami tekintettel az eljárás koncepciós jellegére kritikus hozzáállást követel. Sokat elárul a perről, hogy a vádpontok között szerepelt a bevonuló Magyar Királyi Honvédség köszöntése. Az előadó végezetül az aszketikus életmódot élő főispán és jogász jellemrajzát vázolta fel.

Alább a konferencia előadásainak absztraktjaiból következnek idézetek:

03-pelles-marton-magyarorszag-legdelebbi-pontja-fiume-kereskedelem-es-iparfejlesztese-1870-1913-kozott

Pelles Márton: Magyarország legdélibb pontja: Fiume kereskedelem- és iparfejlesztése 1870–1913 között

A dualizmus időszaka a magyar gazdaság történetét tekintve a piacosodás, a növekvő ipari termelés és az egyre intenzívebb kereskedelem időszaka. Ebbe a trendbe illeszkedett bele Fiume városának és kikötőjének fejlesztése is, melyet a magyar kormány célzott intézkedésekkel igyekezett korszerűsíteni. A konkrét építkezésekről és ipari beruházásokról 1906 óta nem született olyan tanulmány, mely vizsgálta volna a létrehozott ipari létesítményeknek és a kikötő kereskedelmének hatásait a korabeli magyar gazdaságra, értelemszerűen így az 1906–1914 közötti fejlesztésekről sincs összegzett tudásunk.

A tanulmány elkészítéséhez többféle forrást használok. Az elmúlt kétszáz év magyar és olasz nyelvű szakirodalmát, a magyar törvénytárt, az évente megjelent (1885–1914) statisztikai kiadványokat, és főként saját kutatásaim alapján a Rijekai Állami Levéltár iratanyagát. Célomnak tekintem, hogy a rendelkezésemre álló források alapján az 1870-től 1914-ig tartó időszakra nézve leírjam a fiumei kikötő és ipar fejlesztésének történetét és bemutassam, hogyan vált ezek hatására Fiume, az osztrák Trieszt közvetlen vetélytársából a nagy nyugat-európai kikötők konkurenciájává. Munkám célja, hogy ismertessem egyetlen önálló kikötőnk fejlődésének történetét, és hogy a várost el tudjuk helyezni a korabeli magyar viszonyok között.

04-szabo-robert-a-pecsi-magyar-kiralyi-19-honved-gyalogezred-harcai-a-szerb-es-az-orosz-fronton1914-1915-ben

Szabó Róbert: A pécsi magyar királyi 19. honvéd gyalogezred harcai a szerb és az orosz fronton 1914 – 1915-ben

Tanulmányomban a főként somogyi és baranyai származású katonákat tömörítő 19-es honvéd gyalogezred 1914-1915-ös harcait vizsgálom, melyhez legfőbb forrásul az 1938-ban Pécsett megjelenő, Légrády Elek által megírt ezredtörténeti munka szolgált, melyet több hadtörténeti szakirodalommal egészítettem ki.

1914. augusztus 9-én a 6. hadsereg kötelékébe tartozó gyalogezred vonatra szállt, s útba indult Szerbia felé, ahol négy hónapon keresztül helytállt a harcokban, jelentős vérveszteséget szenvedve a szívós ellenfélnek bizonyuló szerb haderővel szemben.

1914. január 30-án a gyalogezredet átvezényelték az orosz frontra, az Uzsoki-hágó védelmére, ahol irányítása Szurmay Sándor főparancsnoksága alá került. A feladatuk nem volt csekélyebb, minthogy megállítsák az orosz hadsereg beözönlését az Uzsoki-hágón keresztül a magyar Alföldre és Erdélybe. A kitűzött feladatot többek között a pécsi 19-es honvéd gyalogezred hősies helytállásának köszönhetően sikeresen teljesítették, a hágón kívülre szorítva az orosz csapatokat, majd ugyancsak sikerrel verték vissza az 1915-ös, márciusi orosz offenzívákat, melyeket a hadtörténetírás húsvéti csata néven tart számon.

05-czopf-aron-lovagias-ugy-az-1937-es-filmtuntetes-pecsi-vonatkozasai-parbaj

Czopf Áron: Lovagias ügy. Az 1937-es filmtüntetés pécsi vonatkozásai

A Magyarország több egyetemvárosában lejátszódó 1937 februári események, „filmtüntetésként” járták be a korabeli sajtót. A Lovagias Ügy című filmmel szembeni tiltakozások a korszak több markáns aktuálpolitikai és kulturális törésvonalára világítottak rá, hiszen a bajtársi egyesületek akciói a Numerus Clausus betartatása mellett napirendre tűzték a párbaj intézményét régóta övező vitákat is. Az országos méretet öltő eseménysorhoz egy pécsi egyetemi bál szervezésének körülményei, szolgáltak ürügyül. A helyi ügynek a Turul Szövetség hálózatán keresztül lett országos (és parlamentig ható) visszhangja. A történések vizsgálatával betekintést nyerünk a korabeli pécsi diákszervezetek viszonyrendszerébe.

06-szmesko-gabor-csorba-gyozo-korai-kolteszetenek-meltatasa

Szmeskó Gábor: „Ujjaim közül kipereg az élet” Csorba Győző korai költészetének méltatása

Száz éve született Csorba Győző, s e miatt is kiemelt módon érdemes számot vetnünk költészetének kezdeti horizontjával: Hogyan tekintettek rá kortársai, és hogyan emlékezünk rá ma? Milyen módon jelenik meg a vidékiség – vagy speciálisabban a „pécsiség” – mint téma és probléma Csorba életében, és életművében? Egyáltalán milyen kapcsolatba van élete életművével? Ezen kérdések kutatása közben hangsúlyos szerephez jutnak a Prelúdium, A híd panasza, Szabadulás, Ocsúdó évek, A szó ünnepe című kötetek – melyek mögött végül is arra vagyunk kíváncsiak, hogy ki ez a Csorba Győző, akivel az irodalomtörténet máig nem tudott számot vetni.

07-sari-nandor-baranya-megye-tarsadalmi-gazdasagi-valtozasai-a-globalizalt-folyamatok-tukreben

Sári Nándor: Baranya megye társadalmi-gazdasági változásai a globalizált folyamatok tükrében

A globalizáció kontextusában, a társadalmi-gazdasági változások politikatudományi kérdéssé váltak. A változásokat indukáló folyamatok szignifikáns korrelációt mutatnak a szupranacionális, globális szervezetek aktív politikai agendaformáló tevékenységével. Az olyan globalizált trendek, mint a társadalmi szerkezet elöregedése, a felerősödő migráció, a tartós munkanélküliség, a városi lakosság arányának növekedése, a vagyoni egyenlőtlenségek fokozódó mértéke, illetve a gazdasági szerkezetváltás a nemzetközi neoliberális intézményi struktúra, szabályozás és piacgazdaság következményei.

A tanulmány célja, hogy – a publikusan hozzáférhető adatforrások, statisztikai jelentések és kutatási anyagok elemző-értékelésével – betekintést nyújtson, hogy Baranya megyében a globalizált folyamatok különböző aspektusai miként realizálódtak glokalizált kölcsönhatásokként. A globalizáció dinamikája adaptálódik a lokális környezethez, amely a helyi és globális folyamatok összefonódásához, kontextus-függő eredményeihez vezet. Ismertetem azokat a jelenségeket, változásokat és kihívásokat, amelyek a nemzetközivé válás folyamatának megjelenését igazolják. Különösen megnőtt a lokális közösségek kezdeményezései, a decentralizált megoldási lehetőségek és az alulról-felfelé építkező keretrendszer szerepe a nemzetközi versengésben.

08-hetzmann-robert-magyar-patriotak-kozossege

Hetzmann Róbert: Magyar Patrióták Közössége

A határon túli magyarságért s a kulturális értékeink megmaradásáért dolgozó szervezetek bemutatkozásának sorát a Magyar Patrióták Közössége kezdte meg. Munkájuk elsősorban az épített örökség védelmére irányul. A nemzeti emlékhelyek és a határon túli szórvány emlékeinek megóvását tűzik ki célul.

09-hagen-adam-ifju-konzervativok-a-nemzetert

Hágen Ádám: Ifjú Konzervatívok a Nemzetért

A Miskolci Egyetemről indult I.K.O.N. a fórumok, jótékonysági gyűjtések, megemlékezések és más kulturális rendezvények szervezésén túl behatóan tanulmányozza is a határon túli magyarság jelenlegi helyzetét, felméréseket készítve arról. A szervezet felfogása szerint a múltba révedés helyett a jelenben kell élnünk a történelem adta lehetőségekkel.

10-barkoczi-csaba-kosztolanyi-dezso-celtarsulas

Barkóczi Csaba: Kosztolányi Dezső Céltársulás

A konferenciát szervező Céltársulás a Pécsi Tudományegyetemhez kötődik. Célja, hogy  határon innen és túl segtse a magyar nyelvű fiatalságot a szülőföldön történő boldogulásban, különös tekintettel a bácskai, bánsági, szerémségi, drávaszögi, szlavóniai és muravidéki magyar fiatalokra.

Reklámok